A világháló a második otthonunk, kényelmes, szerethető hely. A párhuzamos valóság színterein igyekszünk magunkat izgalmasan felépíteni, népszerűségre törekedni. Inkább élünk a virtuális térben, mint a valóságban. Mindez rengeteg új jelenséget generált.

Klausz Melinda A közösségi média nagykönyve című kötetében szétboncolja, miként működik a mindent behálózó, új távlatokat nyitó social media. A könyvből kiderül, hogy mit keresnek a neten a grammatikai nácik, a lájkvásárlók, a márka-evangelisták, és hogy mit takar a hosszú farok jelensége.

A közösségi médiamarketinggel foglalkozó szerző felvázolja, hogy egy cég, vállalkozás hogyan építheti fel magát az egyes közösségi platformokon, milyen trükkök, hirdetési stratégiák, mérési módszerek léteznek

Durva számok

A legújabb jelenségekre is frissen reagáló könyvből megtudhatjuk, hogy az amerikai internetfelhasználók háromszor több időt töltenek blogok olvasásával, mint a közösségi oldalakon vagy e-mail-fiókjukban. Napi szinten 75%-uk olvassa a blogokat. Mi több, a fogyasztást és vásárlást is befolyásolja, alakítja a blogok tartalma, hiszen az amerikai fogyasztók több mint 60%-a vásárolt már blog ajánlása alapján terméket vagy szolgáltatást.

A Facebookra naponta körülbelül 936 millióan jelentkeznek be. Ha hihetünk az adatoknak, ma Magyarországon 4,6 millió Facebook használó van, a legtöbb felhasználó 25-35 és 35-44 éves korosztályból kerül ki.

Reklámimpulzusok tekintetében is megdöbbentőek a számok. Az átlag magyar fogyasztót naponta 2500-3000 reklámimpulzus éri. 255 tv-spot, 350 óriásplakát, 177 sajtóhirdetés, 136 rádióreklám. Ezekre már nagyrészt immunisak vagyunk, be sem fogadjuk őket.

Éden Hotel, fogyás, Vágó István

Mi a közös ebben a három dologban? 2015-ben a magyar netezők a Google-ben ezekre a személyekre, kifejezésekre kerestek a legtöbbet: Éden Hotel, Vágó István, Charlie Hebdo, Violetta-koncert, fogyni akarok.  Ezek mellett népszerű volt még Csobot Adél, Rékasi Károly, A szürke ötven árnyalata és a Wellhello is.

Mit hoz a jövő?

Az online tér mint másodlagos valóság, néha szerethetőbbnek, kényelmesebbnek tűnik, mint a valóság. Épp ezért bár ténylegesen beleköltözni lehetetlen, a kiterjesztett valóság alkalmazások már a két dimenziót összemossák. Klausz Melinda könyvében néhány elképesztő újdonságot is bemutat. Például az orosz AR Door nevű ügynökségnek azt a húzását, melyben az ügyfeleknek már nem is kell felpróbálni a boltban a ruhát és a próbafülkék előtt sorba állni. Az ügynökség egy olyan kiterjesztett valóság alkalmazással állt elő, melyben a vásárlók a ruhát a levegőben végzett egyszerű kézmozdulattal tudják kiválasztani a katalógusból, az üzletben lévő webkamera felméri az ügyfél testképét és „rászabja” az öltözetet. Így a vásárló körbeforogva, saját magán is megtekintheti a kiválasztott holmit.

Az egyre gyorsabb ütemben fejlődő technikai újításokat a legszemfülesebbeknek már nem elég csak követniük, be is kell vezetniük saját cégük, vállalkozásuk online reklámmarketingjébe.

Klausz Melinda: A közösségi média nagykönyve, Athenaeum Kiadó, 2016

R. Szabó Zsuzsa